Tag Archives: jóga-szútra

Akadályok – érzékiség

Az érzéki gyönyörök utáni vágy fizikai és pszichés aktivitást jelent. Az elme szüntelen kifelé irányuló csapongását az érzéktárgyak felé. Lehetnek ezek csábító intellektuális viták, de akár egyszerűen az ízlelés örömei is. Tovább olvasom

2 hozzászólás

Rovat: Akadályok, Jóga bölcselet

Elmefegyelmező és éntisztító gyakorlatok listája

A Jógaműhely során az elmefegyelmezés kapcsán felmerült gyakorlatok teljes listája emlékeztető jelleggel. Segítség, hogy ne feledjük el, mi a célunk és mennyi mindent megtettünk már eddig. Tovább olvasom

2 hozzászólás

Rovat: Akadályok, Jama, Jóga bölcselet, Nijama

Akadályok – lustaság

“Hogyan érhetnéd el a béke országát, ha makacs mód kapaszkodsz régi letargiafotelodba, és még felállni és odébb lépni sem vagy hajlandó.”
(Srí Chinmoy) Tovább olvasom

Szólj hozzá!

Rovat: Akadályok, Jóga bölcselet

Akadályok – közöny

A Jóga-bhásja (Fejtegetések a jógáról) a Jóga-szútra legrégebben fennmaradt magyarázata. Ebben Vjásza a pramádát gondatlanságnak fordítja. Olyan állapotnak jellemzi, amikor a törekvő nem is gondolkodik el a meditáció lehetőségeiről. Vagyis közömbös az önvaló megismerésének módozatai iránt. Ilyenkor az elme a világi kötelességek teljesítésébe merül és nem tesz erőfeszítéseket a lelki úton. Tovább olvasom

Szólj hozzá!

Rovat: Akadályok, Jóga bölcselet

Akadályok – kétely

Az akadályozó tényezők közül talán a kételkedés a legsúlyosabb. Elég egy csepp bizonytalankodás és az képes megmérgezni terveinket, vágyainkat. Így a negatív gondolatok könnyen negatív eseményeket vonzanak magukhoz. Szerencsére ellenszer itt is akad. Tovább olvasom

1 hozzászólás

Rovat: Akadályok, Jóga bölcselet

Akadályok – mentális lustaság

A sztjána vagy más néven kedvetlenség nehezen lefordítható szó. A lustaságnak egy egészen más vetületét tárja fel. Azt az állapotot, mikor minden élénk érdeklődésünket elveszítjük a kezdetben még lelkesítő téma iránt, így akaraterőnk elhagy, és nem lesz erőnk céljaink eléréséhez. Tovább olvasom

6 hozzászólás

Rovat: Akadályok, Jóga bölcselet

Akadályok – betegség

A jóga útján sokszor találkozunk olyan zavaró tényezőkkel, amelyek megnehezítik a gyakorlást vagy akár el is térítenek szándékunktól, ha az nem elég megalapozott. Patanydzsali a Jóga-szútrában kilenc ilyen tényezőt sorol fel. Ezek közül az első a vjádhi – betegség. Ide sorolható minden olyan külső hatás (zaj, természeti jelenségek, családi viszályok, emberi konfliktusok és természetesen a betegségek), amelyek a tudat figyelmét magukra irányítják Tovább olvasom

4 hozzászólás

Rovat: Akadályok, Jóga bölcselet

Az ötödik nijama – az Úr iránti odaadás

“Mindenedet, amid van, őszinte hódolattal add át az Isteni Önvalónak. Isten oltalmába vesz mindenkit, aki hűséggel és hittel adja át magát Neki.” (Szvámí Mahésvaránanda) Tovább olvasom

1 hozzászólás

Rovat: Jóga bölcselet, Nijama

A negyedik nijama – tanulás

A jógában a tan tanulmányozását nagy tisztelet övezi. Nem intellektuális tudásszerzésről van szó, hanem az ősi bölcsesség befogadásáról a szív útján. Hiszen a távoli helyeken járó bölcsek és látók által felfedett igazságok az elme által nem megközelíthetőek. Tovább olvasom

Szólj hozzá!

Rovat: Jóga bölcselet, Nijama

A harmadik nijama – vezeklés

A tapasz a jóga fogalomkörében az a belső erő, amely továbbvisz a célunk felé, hogy akkor se adjuk fel választott utunkat, ha az élet nehézségeket, akadályokat állít elénk. Bármely cél elérésének kulcsa: az önfegyelemmel, kitartással, türelemmel végzet folytonos gyakorlás. Erre tanít a nijamák harmadik tagja. Tovább olvasom

Szólj hozzá!

Rovat: Jóga bölcselet, Nijama

A második nijama – elégedettség

A belső megelégedettség a legnagyobb gazdagság. Csak akkor valósíthatjuk ezt meg teljes mértékben ha felismerjük, hogy a földi javak csalódást okoznak, a külső tulajdon mulandó. A belső kiegyensúlyozotottság, a mélyről jövő belső öröm lehetővé teszi a nehézségek elviselését. Nem passzivitás, hanem egyensúly. Nem vágyunk olyan dolgok után, amelyek nem lehetnek a miénk, illetve csak tisztességtelen eszközökkel szerezhetőek meg. Tovább olvasom

3 hozzászólás

Rovat: Jóga bölcselet, Nijama

Az első nijama – tisztaság

Nem pusztán a külső, hanem leginkább a belső tisztaságra vonatkozik. Legyen tiszta a ruhánk, a testünk, az érzéseink és a gondolataink! A negatív gondolatok nemcsak a saját elménket, de a környezetünket is beszennyezik. Keressük azok társaságát, akik tisztán pozitív beállítottságúak, bölcsességükkel és lelki beállítottságukkal segítik fejlődésünket. Tovább olvasom

2 hozzászólás

Rovat: Jóga bölcselet, Nijama

Jama és nijama

A nyolcfokú jóga első két angája, tagja a tulajdonképpeni előkészítője a magasabb szintű jógának. Olyan szellemi megalapozottságot és erkölcsi hozzáállást ad, amely segít, hogy kitartóan folytassuk a gyakorlást és megértük a jóga lényegét. Tovább olvasom

3 hozzászólás

Rovat: Jama, Jóga bölcselet, Nijama

A negyedik jama – cölibátus

A brahmacsarját sokszor kizárólag szexuális önmegtartóztatásként értelmezik. Ennél azonban sokkal többről van szó. Érdemes körüljárni egy nyugaton kevésbé hangsúlyozott oldalát is, amely a brahman, a lélek ismeretéről szól. Tovább olvasom

2 hozzászólás

Rovat: Jama, Jóga bölcselet

Az ötödik jama – nyereségvágy nélküliség

A negyedik jama teljessége az, hogy elérjük a nem-birtoklás állapotát. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy minket sem birtokol a Természet, nem vagyunk a környezetünk, az emberek és elsősorban a saját egónk rabjai. Nem függünk tárgyaktól, bizonyos eszméktől, fogalmaktól és emberektől sem. Nem sajátítunk ki másokat, így saját magunk is szabaddá válunk Tovább olvasom

2 hozzászólás

Rovat: Jama, Jóga bölcselet