A negyedik nijama – tanulás

Szvádjája – tanulás

 „… a jóga nem egy meghatározott vallás, hanem a vallások tudománya, amelynek tanulmányozása nyomán a szádhaka jobban tudja értékelni saját hitét.” (B. K. S. Iyengar)

Írástanulmányozás

A szó a szva – saját és adhjája – bele menni; képzés, tanulmányozás szavakból áll össze. Vagyis elmélyedni az írások rejtett értelmében, szent tanulmányokat folytatni. Mélyebb értelmében pedig az emberben rejlő lehetőségek kibontakoztatása önképzés által. Természetesen nem intellektuális tudásszerzésről van szó, hanem az ősi bölcsességnek a szív általi elfogadásáról.

A szvádhjája gyakorlója saját életének könyvét olvassa, amelyet maga írt és folyamatosan át is dolgoz. Így megváltozik a látásmódja is:

  • felismeri, mi az összes teremtmény rendeltetése
  • meglátja a teremtés isteni jellegét és ráébred arra, hogy őt és a világegyetemet ugyanazok az erők mozgatják

 Kibontakozó tudás

A nem-tudás jellemzője, hogy kezdet nélküli, de szerencsére van vége. A tudás sajátossága, hogy van kezdete, de végtelen.

A írások tanulmányozása még csak az első lépés. A szádhakának (törekvőnek) meg kell ismernie minden a jóga különböző aspektusaival foglalkozó fontos irodalmat. Így tisztában lesz

  • a jóga eszményeinek követésével járó alapelvekkel és gyakorlatokkal,
  • a jóga gyakorlásának helyes szempontjaival,
  • illetve a számtalan módszer viszonylagos értékével.

Mindez elmélet, nem visz messzire az önmegvalósítás útján, de sokat segít abban, hogy a zavaros intellektuális háttér letisztuljon. Így elkerülhetőek azok a hibák, amelyekbe sokszor beleesnek akár még a komoly gyakorlók is, mint például túl egyszerű reagálás az út problémáira vagy önmagunkkal szemben támasztott lehetetlen elvárások és még sorolhatnánk.

 Az önátlépés erénye

Az állandó elmélkedés, gondolkodás a felmerült problémákon előkészíti az elmét a belülről fakadó, az intellektus számára érthetetlen tudás befogadására. A szent tanulmány „szívó hatást gyakorol és az intuíció lélegzetét vonja be az elmébe.” (Taimni)

Nem véletlen, hogy az igazság felismerésével és gyakorlásával az intuíciós képesség erősödik. (Érdekes összefüggéseket lehet keresni a második jamával, a szatjáva. A szatja és a szvádjája egymást segítik: az illúzióban felismerni az igazságot nagyon nehéz. Jó módszer az igazságról szóló írások tanulmányozása. Az egyre mélyebb tudás megszerzése során fokozatosan fejlődik az intuíciós képesség is, és mivel az igazság az intuíció által nyilvánul meg, egyre közelebb jutunk hozzá.).

A törekvő képessé válik arra, hogy

  • az élet nehéz kérdéseire összpontosítson és azokat sikeresen megválaszolja,
  • véget vet a tudatlanságnak,
  • megérti lelke igazi természetét (kapcsolatát Istennel).

 Mantra

A szent szövegek tanulmányozása, hagyományosan nemcsak tanulmányokat jelent, hanem szanszkrt nyelvű recitációt is. Ezt dzsapának nevezik. Hasonlóan a mantra zengetést is ide sorolhatjuk.

A mantrák a szellemi elmélyedés egyhegyűségéhez vezetnek.

A gyakorló ezáltal megszólítja a szívében élő Istent (ista-dévata), akivel teljesen egyedi és személyes a kapcsolata. A matra feltárja ezt a kapcsolatot.

 „Őróla szól a legszentebb szótag [pranava = óm]. Szakadatlan ismételgetése [hozzásegíthet a szent név] jelentésének megélésé[hez]. Ekkor a befelé forduló [elme] számára eltűnnek az akadályok.” 1.26-29.

(Patanyzsalí: A jóga vezérfonala. Fórizs László fordítása)

Sok ismert mantra – pl. óm (helyesebben aum), gájatrí mantrák – a tudat alsóbb eszközeit harmonizálják. Így az elme érzékenyebbé válik a finomabb rezgésekre. Egy idő után elérhetővé válik az alsóbb és a felsőbb tudat részleges egyesülése.

A szvádjája a rejtett képességek kibontakozásához vezet. A szentírások tanulmányozása és maga a tanítványság egy önmagán túli, a jelenlegit meghaladó tudatállapot felé fordít, felsőbb felismeréshez vezet.

 „A mantra ismételgetése révén bekövetkezik a választott istenség felismerése.” 2.44.

(Patanydzsali: A jóga vezérfonala. Malik Tóth István fordítása Szvámí Vivékánanda nyomán.)

 Gyakorlás

Negyedik két hét (március 5. – március 18.)

Talán ez az egyik legkönnyebben gyakorolható nijama. Nem kell mást tenni, mint minden nap legalább néhány sort elolvasni valamelyik szabadon választott szentírásból. Lehet az akár a Biblia, a Bhagavad-gíta. A lényeg, hogy minden nap szánjunk valamennyi időt az olvasásra. A hagyomány azt tartja, hogy nem múlhat el nap, hogy legalább egy szót ne olvassunk valamelyik írásból. Hát rajta!

Figyelem! mindig önmagunkra figyelünk! Embertársaink megváltoztatása nem a mi jogosultságunk!

Ebbe a spirituális személyiségfejlesztő kísérletbe bárki becsatlakozhat bármikor. Itt a honlapon is nyomon követheti az eseményeket, és saját maga is csatlakozhat a résztvevők igyekezetéhez. Bármilyen tapasztalatot, felismerést szívesen fogadunk hozzászólás formájában.

A szeminárium látogatói megkapják a beszélgetés írásos vázlatát, illetve a teljes hanganyagot.

Szólj hozzá!

Rovat: Jóga bölcselet, Nijama

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.