A második nijama – elégedettség

Szantósa – elégedettség

 „Nyugalom és megelégedettség akkor alakul ki, ha a szellem lángja nem libeg-lobog a vágy szelében. A szádhaka [a törekvő gyakorló] nem a halál ürességének békéjét keresi, hanem annak a léleknek a békéjét, akinek értelme szilárdan az Istenben gyökerezik.”

(B. K. S. Iyengar)

Hölgy PrajágbólA szantósa jelentése: elelégedettség, benső nyugalom, vidámság, derűs állapot, elfogadás, kiegyensúlyozottság. Olyan belülről és mélyről fakadó öröm, amely meghatározza a viselkedésünket: milyen hangulatban kelünk fel reggel és hogyan térünk nyugovóra este.

 Zavarodottság

Nagyon fontos, hogy mindig tudatosan ápoljuk magunkban, hiszen az elégedetlen elme kibillen egyensúlyi állapotából.

A mai modern világ társadalmi, politikai és gazdasági viszonyrendszerei állandó feszültséget gerjesztenek, konfliktusokat generálnak, ezért állandó vibráció, lüktetés tapasztalható, főleg a nagyvárosokban. Ennek megfelelően a világban élő ember számos hatásnak van kitéve, és általában a pillanatnyi hangulatának megfelelően cselekszik, más szóval a természete szerint. Ezek a visszahatások zavart okoznak az elmében: az egyik élmény még le sem ülepedett bennünk, máris egy újabb inger, újabb „megrázkódtatás” ér. Ebben a helyzetben a tudat nem tud megnyugodni, egyhegyűvé válni, nem tud koncentrálni.

Az elmének ez az állapota általában nem kellemetlen, a legtöbb ember számára természetes. Az elme kifelé (világ) felé forduló hajlama miatt mégsem vezethet egyhegyűséghez.

A jógával komolyan foglalkozó törekvő ezt a zavarodottságot az akarat, a meditáció, a tudatos és határozott gyakorlás segítségével küzdheti le és érheti el azt a nyugalmat, amely a megelégedettség kapuja.

 Dinamikus nyugalom

A jógi az állandó nyugalom és egyensúly állapotában él bármi történjen is a külső világban, vagy elméje belső világában. A cél nem csupán az, hogy megszerezze a mentális zavarok lecsillapításához vagy elfojtásához szükséges erőt. Az igazi – és kivételes – erő abban rejlik, mikor már a zavar keletkezését is sikerük megelőzni, hiszen a háborgó elme lecsillapítása sokkal több energiabefektetést igényel. Ráadásul a felszínen könnyebben felül lehet emelkedni ezeken a mentális nehézségeken, a benső, tudat alatti része a problémáknak azonban még sokáig megmarad és azonosítatlan gondokat okozhat.

MosolyA megelégedettség az a képesség, hogy bármi történjék is a gyakorlóval mindig higgadt maradjon.

Ez az elme rendkívül pozitív és dinamikus állapota. Jó értelemben vett egykedvűség, amely általában az embert irányító, befolyásoló élvezetek, kényelmek, élményekkel szembeni tökéletes közömbösségre alapozódik.

A megelégedettség az igazsággal is szoros kapcsolatban áll, hiszen elfogadja azt, ami van. Mivel teljes ellentéte a fogyasztói társadalom mentalitásának – amelyet a szükséglet és a vágyak kielégítése mozgat – jelen van benne a lemondás is:

feláldozzuk azt, amit a halál amúgy is elszakítana tőlünk.

Szoros kapcsolatban van a közömbösséggel: a jógi számára az aranyrög és az agyagrög ugyanazzal az értékkel bír. Az elégedettség teszi lehetővé, hogy a sikert és kudarcot egyaránt egykedvűen viselje, a bánat és az öröm ugyanaz legyen a számára.

 Magasabb szintű öröm

 „A megelégedettségből felülmúlhatatlan boldogság származik.” 2.42. (Patanyzsali: A jóga vezérfonala. Dr. Fóris László fordítása)

 Az örömnek két formája lehet

      • az egyik a kielégített vágyból fakad – ez ideiglenes, általában új vágyat szül, így a boldogság csupán egy pillanat, ahogy belefullad az újabb türelmetlen vágyakozásba.
      • a másikat a jelen pillanat mélységében tapasztaljuk meg – ez a megelégedettség.

A megelégedettségben élve a jógi eléri a békét, amely az igazságból táplálkozik és túlviszi a káprázat birodalmán. Mindez azonban gyakorlás és hosszas önfegyelem eredménye, hiszen ösztönszinten berögzül szokásokat kell átformálni.

Ha sikerül tökéletesen megvalósítani a szantósát, akkor, ahogy korábban az asztéjánál – nem lopásnál – a jógi semminek nem érzi hiányát, nem is vágyik semmire, ezért természetes megelégedettség jellemzi. Csak annyit kíván, amennyi kéznél van.

Szádhu PrajágbólA megelégedettség nyugodt állapotában a vágy nem billenti ki az elmét a békés, kiegyensúlyozott helyzetéből. Ez azonban nem passzív beletörődés vagy közöny, hanem egyfajta tudatállapot, amely a benső tisztulásból fakad: a törekvő teljesítette kötelességét és ismeri az igazságot.

Gyakorlás

Második két hét (február 5. – február 18.)

A szemináriumban résztvevőknek (legalább) két hétig igyekezniük kell a megelégedettség érzését megtapasztalni, tudatosítani és gyakorolniuk a saját életükben.Gyakran vagyunk elégedetlenek a világ folyásával, társadalmunk működésével, a politikai helyzettel, az alakunkkal, a viselkedésünkkel, egy szóval az életünkkel. Meg kell szabadítanunk önmagunkban az elégedettséget, mert ha nem így teszünk, a benső ahinszá ellen vétkezünk: romboljuk önmagunkat. A következmények: stressz, örökös aggodalom és keserűség, önbizalomhiány.

A gyakorlat első része erre a két hétre, de leginkább mindig: esténként, mikor aludni térünk, csukjuk be a szemünket és gondoljuk végig, hogy aznap mennyi mindent tettünk, milyen szép dolgokkal találkoztunk, mennyi jó esett meg velünk.

Egyszerű dolgokat idézzünk fel: elértük reggel a buszt, láttunk egy szép virágot kinőni az aszfaltból, a napi teendők 108 pontos listájából sikerült kettőt elvégeznünk, nem ettünk még egy szelet csokoládétortát (vagy éppen ettünk), elégedettek lehetünk, amiért egészségesek vagyunk és elégedettek lehetünk, mert gyakoroljuk a szantósa belső jellemformáló gyakorlatát.Próbáljunk legalább egy jó dolgot összeszedni és írjuk le. Ez leginkább akkor hatásos, ha nagyon nehéz élethelyzetbe kerülünk. Gyűjtsük össze a nap jó pillanatait mint a gyümölcsöt a kertből. Megfigyelhetjük, hogy napról napra, hogyan bővül a listánk. A feladat nem könnyű, de hosszú és kitartó gyakorlással az elégedettség tudatállapotunkká válik, amely átszínezi a körülöttünk lévő világot is.

Ehhez a gyakorlathoz szorosan hozzákapcsolódik egy másik feladat: a hála érzésének megtapasztalása és kibontakoztatása. Este mikor lefekszünk adjunk hálát mindazért a jóért, ami velünk történt és azért is ami nem esett annyira jól. Figyeljük meg van-e összefüggés az elégedettség és a hála között. 

Figyelem! mindig önmagunkra figyelünk! Embertársaink megváltoztatása nem a mi jogosultságunk! A nijamák esetében ez még fokozottabban érvényes, hiszen itt saját belső világunk felfedezéséről és építéséről van szó, míg a jamák esetében a társadalmi interakciók kerülnek előtérbe.

Ebbe a spirituális személyiségfejlesztő kísérletbe bárki becsatlakozhat bármikor. Itt a honlapon is nyomon követheti az eseményeket, és saját maga is csatlakozhat a résztvevők igyekezetéhez. Bármilyen tapasztalatot, felismerést szívesen fogadunk hozzászólás formájában.

A szeminárium látogatói megkapják a beszélgetés írásos vázlatát, illetve a teljes hanganyagot.

3 hozzászólás

Rovat: Jóga bölcselet, Nijama

Hozzászólások

  1. “Hiába van arany- vagy kincsesbányád – a belső elégedetlenség minden gazdagságot romba dönt.”
    Tulszidász, ind költő

  2. Edina

    “Légy elégedett abban a tudatban, hogy az Isten gyermeke vagy.”
    Avilai Szent Teréz imájának részlete

  3. Tuve ocasión de conocer a José Luis Sampedro en un Congreso,hasta nos hicimos una foto con él.Deberíamos hacer más caso a nuestros poetas-personas mayoresy dejarnos asesorar por ellos para educar adecuadamente a los niam.soDeberíños apreciar y encauzar la sabiduría de personas como José Luis en bien de la cultura de nuestro país, pero …A soñar, a soñar

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.